Tegnap este beszélgettem Anyukámmal, és a csevegésünk, észrevétlenül az anyagiak miatti panaszkodásba torkollott. Sajnos, én voltam a hibás, mert a drága téli gumik miatt duzzogtam.....
Amellett, hogy sok önfejlesztő könyvet olvastam, és írtam is a témában, mégis van az úgy, hogy könnyedén megfeledkezek az olvasottakról. :-) Néha jól esik duzzogni! :-) (Persze 5-10 perces mérgelődésre gondolok.) De gyorsan megkaptam a figyelmeztetést, Anyukámtól! " Nem értem miért mérgelődsz, hiszen van munkád, talpraesett lány vagy, nem féltelek"...stb.
"Remek - gondoltam magamban - ahelyett, hogy együtt érezne velem, most még rám is szól!"
Ekkor már megszólalt a kis hang a fejemben, és elfogott az érzés is: Figyelj az érzéseidre...mit csinálsz? Panaszkodsz? Mérgelődsz? Kell ez neked? - Persze, hogy nem! Ettől nem lesz olcsóbb a téli gumi, de én rosszabbul fogom érezni magamat, annak pedig nincs értelme!
Szerencsére időben észrevettem, hogy a panaszkodás csapdájába estem. Gyorsan a dolgok pozitív oldalát kerestem: tavaly még munkanélküli voltam, milyen szerencse, hogy nem akkor kellett téli gumit vennem, hanem most, amikor van rá keret. Ebből a megközelítésből jobban tetszik az idei téli gumi vásárlás! :-)
"Ha valamit nem szeretsz, változtass rajta! Ha változtatni nem tudsz, változtass azon, ahogy gondolkodsz róla! Csak ne panaszkodj!” (Maya Angelou)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése