Elérkezett a 2011-es év utolsó napja!
Elővettem a tavaly ilyenkor készített célkitűzéseimet, érdekes, hogy mi minden megvalósult belőlük, pedig sok célról már el is feledkeztem az egy év alatt!
Érdekes visszanézni, hogy egy évvel ezelőtt milyen célok mozgattak. Akkor nagyon nagy szükségem volt, egy ilyen célkitűzéses kapaszkodóra, a 2011-es évre, mert Balázs is és én is munkanélküliek voltunk, semmi megtakarított pénzünk nem volt, ami biztonságban tartott volna minket a pénzkereset nélküli időkben.
Ezért megrendíthetetlen hittel hittem, hogy 2011 munkát, pénzkeresetet, lelki és spirituális fejlődést tartogat a számunkra. Ekkor már ismertem a Vonzás törvényét, és tudtam, hogy most nincs idő a kesergésre. Úgy döntöttem, hogy 2011.01.01-vel egy teljesen új életünk kezdődik. Szerencsére így is lett....Balázs 1 hét leforgása alatt talált munkát!!!! Hihetetlen volt! Mindez pont akkor amikor óriási a munkanélküliség.....ez a vonzás törvénye, és hálás vagyok az Univerzumnak és a Teremtőnek is, mert....Epiktetosz mondta: „Mindig meg vagyok elégedve azzal, ami történik, mert arra gondolok, hogy amit Isten választ, az jobb, mint amit én választanék.” http://tunderi.blogspot.com/2011/11/tanmese.html
Márciusban pedig én is megtaláltam az egy hónapja vizualizált munkámat!
2012-ra már megfogalmazódtak a célok, (hamarosan ide is felteszem őket) és holnaptól egy újabb időszak kezdi megnyitni kapuit előttem! Már nagyon várom! (és egy kis thetázással is rásegítek a céljaim valóra váltására, manifesztálására).
" A boldog napok várása néha sokkal jobb, mint maguk a boldog napok!" Konsztantyin Pausztovszkij
"Az élet csak arra vár, hogy megnyíljunk csodái előtt, hogy érdemesnek érezzük magunkat mindarra a jóra, amelyet számunkra tartogat." Louise L. Hay
2011. december 31., szombat
2011. december 28., szerda
Kari után
Végre van egy kis időm a Karácsonyi rohanás, ünneplés után. Betettem egy kis lounge music-ot, rendszereztem a fényképeket, és a biztonsági mentés is elkészült a háttértárra.
Igazán jó volt az idei Karácsony, de meglehetősen mozgalmas is!
24-én Balázs nagymamájánál voltunk (ő az 'Öreg nénje' a Pilisi erdő mellől), majd estére a szüleihez / Anyósék/ mentünk, ahol összegyűlt a nagy család! (Balázsék 4en vannak fiú testvérek :-) ).
25-én jöttünk Anyukámékhoz, itt voltak a nagyszülők, 2 hugicám és ismét jót ettünk, majd teli hassal kitaláltuk, hogy Twisterezzünk.....2 kört bírtunk csak játszani.....
26-án este a Kereszt szüleim, unokatesómék, Apukámék féle Karácsonyi vacsin vettünk részt!
Mind a három este nagyon jól sikerült, de az is biztos, hogy min. 2 kilót híztunk fejenként!
Tegnap csak itthon henyéltünk, és a betervezett karácsonyi filmeket néztük, 3at is. Sőt még forralt bort is kaptam a filmnézéshez.
Ma viszont már dolgoztam! Nem bánom, hiszen én alakítottam így a szabadságaimat. Gondoltam, hogy milyen jó lesz a nyugis, szinte üres irodában dolgozni. Tényleg alig vagyunk bent, de január közepére 2 projektet is el kell indítani, amiknek az előkészületeit én intézem! Ami tök jóóóóóó, de sok a munka! Egyenlőre nem bánom, mert élvezem a teendőket, és amit az ember szívesen elvégez, az a feladat nem teher.
Persze tudat alatt lehetett bennem némi ellenállás, mert reggel nem indult a kocsim. Gyorsan szóltam Balázsnak, autót cseréltünk (...neki már beindult a kocsim, de én addigra már úton voltam :-) ) A 'csere' autóval nyugodtan begurultam a mélygarázsba, és a rendszámleolvasó rendszernél jöttem rá, hogy nincs regisztrálva ennek a kocsinak a rendszáma így ki kellett jönnöm garázsból. Persze befele menet lehúztam a kártyámat, de kifele jövet erről megfeledkeztem, így a beléptető rendszer úgy érzékelte, hogy az épületben vagyok. Így amikor ténylegesen megpróbáltam bejutni az irodába, nem engedte a kártyám a belépést.....vissza a recepcióra, belépő kártya átállítás, stb....így mindennel együtt plusz 1 óra volt mire bejutottam az asztalomhoz.... :-) Úgy látszik még Thetáznom kell azon, hogy zökkenőmentesen is vissza lehet rázódni a munkába az ünnepek és a pihi után.
De nézzük a jó oldalát, egyszer késtem 1 órát, amikor nincs bent senki az irodában, így nem volt nagy gondom belőle, nem kellett időre rohannom megbeszélésre sem, stb, stb. Szóval kicsit nehézkesen, de visszarázódtam a munkába! :-)
Igazán jó volt az idei Karácsony, de meglehetősen mozgalmas is!
24-én Balázs nagymamájánál voltunk (ő az 'Öreg nénje' a Pilisi erdő mellől), majd estére a szüleihez / Anyósék/ mentünk, ahol összegyűlt a nagy család! (Balázsék 4en vannak fiú testvérek :-) ).
25-én jöttünk Anyukámékhoz, itt voltak a nagyszülők, 2 hugicám és ismét jót ettünk, majd teli hassal kitaláltuk, hogy Twisterezzünk.....2 kört bírtunk csak játszani.....
26-án este a Kereszt szüleim, unokatesómék, Apukámék féle Karácsonyi vacsin vettünk részt!
Mind a három este nagyon jól sikerült, de az is biztos, hogy min. 2 kilót híztunk fejenként!
Tegnap csak itthon henyéltünk, és a betervezett karácsonyi filmeket néztük, 3at is. Sőt még forralt bort is kaptam a filmnézéshez.
Ma viszont már dolgoztam! Nem bánom, hiszen én alakítottam így a szabadságaimat. Gondoltam, hogy milyen jó lesz a nyugis, szinte üres irodában dolgozni. Tényleg alig vagyunk bent, de január közepére 2 projektet is el kell indítani, amiknek az előkészületeit én intézem! Ami tök jóóóóóó, de sok a munka! Egyenlőre nem bánom, mert élvezem a teendőket, és amit az ember szívesen elvégez, az a feladat nem teher.
Persze tudat alatt lehetett bennem némi ellenállás, mert reggel nem indult a kocsim. Gyorsan szóltam Balázsnak, autót cseréltünk (...neki már beindult a kocsim, de én addigra már úton voltam :-) ) A 'csere' autóval nyugodtan begurultam a mélygarázsba, és a rendszámleolvasó rendszernél jöttem rá, hogy nincs regisztrálva ennek a kocsinak a rendszáma így ki kellett jönnöm garázsból. Persze befele menet lehúztam a kártyámat, de kifele jövet erről megfeledkeztem, így a beléptető rendszer úgy érzékelte, hogy az épületben vagyok. Így amikor ténylegesen megpróbáltam bejutni az irodába, nem engedte a kártyám a belépést.....vissza a recepcióra, belépő kártya átállítás, stb....így mindennel együtt plusz 1 óra volt mire bejutottam az asztalomhoz.... :-) Úgy látszik még Thetáznom kell azon, hogy zökkenőmentesen is vissza lehet rázódni a munkába az ünnepek és a pihi után.
De nézzük a jó oldalát, egyszer késtem 1 órát, amikor nincs bent senki az irodában, így nem volt nagy gondom belőle, nem kellett időre rohannom megbeszélésre sem, stb, stb. Szóval kicsit nehézkesen, de visszarázódtam a munkába! :-)
2011. december 23., péntek
December 23 - Karácsony előtti nap
Holnap Karácsony! Ez a nap is eljött, repül az idő...
Tegnap bevásároltam az ABC-ben, mostam, takarítottam, egyszóval előkészítettem a terepet az Ünnepekre.
Ma pedig becsomagoltam az összes ajándékot és sütöttem is! Az ajándék csomagolás 2 órás művelet, mivel óriási a család, és 3 napon át Karácsonyozunk, csak így tudjuk körbejárni az összes közeli rokont! :-)
A sütemény, vagyis karácsonyi muffin nagyon jól sikerült!
Balázzsal mi ma Karácsonyozunk, kettecskén, mert ahogy írtam a következő 3 nap a nagy családról fog szólni, így csak ma van lehetőségünk együtt ünnepelni.
Én már előkészítettem a terepet, már csak Balázs hiányzik, de még dolgozik, náluk is nagy a hajtás. De remélem hamarosan haza ér, és végre ajándékozhatunk, ünnepelhetünk!!!!
Szeretnék megosztani veletek néhány 'Karácsonyi mágiát' a móka kedvéért. Vannak pontok amiket nem lesz nehéz betartani!:
- Karácsonykor vegyük fel a legszebb ruhánkat, de ne viseljünk semmi újat, mert az balszerencsét hozhat
- Ha Karácsonyeste gyertyát teszünk az ablakba és hagyjuk teljesen leégni, magunkhoz vezethetjük a jószerencsét
- Az ünnepek alatt nem szabad kölcsönadni, sem kölcsönkérni, mert az elviszi a szerencsénket
- Aki a megtisztított hal pikkelyét a pénztárcájába teszi, arra gazdagság vár az újévben
- A szemetet nem szabad kivinni a lakásból, ugyanis azzal együtt a szerencse is távozik
2011. december 20., kedd
Mindjárt Karácsony!
Rohan az idő, és mindjárt Karácsony!
Idén először időben, rendre, szépen megvettem mindenkinek az ajándékot. Ez nagy teljesítmény tőlem, mert eddig mindig halogató életmódot folytattam. Most előre összeírtam kinek mit szeretnék venni, és még novemberben beszereztem az ajándékok 80%-át.
Decemberre maradtak az apróbb ajándékok, díszek, szaloncukor beszerzése. Már nagyon készülök az ünnepekre. Ma voltam fodrásznál, holnap megyek manikűröshöz, hiába de testi - lelki felkészülést érdemel ez az időszak. Holnap még dolgozom, és őrültek háza van a melóban, még szerencse, hogy csütörtöktől már szabin leszek, és nem totál kifacsartan csöppenek az ünnepekbe.
Pénteken még sütni kéne valamit, de sajnos ez nem az erősségem, így ez még további tervezést igényel.
A téli szezonban teljesítendő célok listámon még sok tétel szerepel, forralt borozás, szánkózás, karácsonyi vásár és korcsolyázás!!!! Végre megnyitott a műjégpálya és mindenképpen szeretnék korcsolyázni egyet!!!!!
Sok szép, régi emlék köt a Műjégpályához fiatalkoromból...... pl. ott csattant el az első csókom.... :-)
Vasárnap megnéztem az Igazából szerelem (Love actually) című filmet, mert nekem az is a karácsony része, mint a Reszkessetek betörők, Kelekótya karácsony, Segítség karácsony..stb. Ezeket a filmeket már beszereztem, és terveim szerint egy jó kis forralt bor mellet fogom megnézni őket az ünnepek alatt!!!! De jó lesz! Mindjárt Karácsony!
2011. december 17., szombat
A tükör
Amióta egyre többet thetázom másokkal, észre vettem, hogy van egy alapvető problémánk. Sérült, vagy nincs is önbecsülésünk. Az önbecsülésünk hiánya pedig annak a megnyilvánulása, hogy nem szeretjük magunkat.
Mikor a világra jöttünk, csecsemőként tökéletesek voltunk. Szabadon kimutattuk az érzelmeinket, gondolatainkat. Nem akartunk/tudtunk megfelelni az elvárásoknak. Sírtunk, ha valami nem tetszett és szívből nevettünk ha jól éreztük magunkat. Ugyanakkor egy kisbaba belehal, ha nem kap elegendő szeretetet. Amikor pedig felnövünk megtanulunk szeretet nélkül is élni. Megtanuljuk mit szabad, mit nem, mik az elvárások, hogyan kell viselkednünk, milyen érzelmeket mutathatunk ki. Megszidtak, büntettek, ha valamit nem az elvárások szerint teljesítettünk. Gyerekkorunkban a körülöttünk élő felnőttek viselkedéséből tanultuk meg miként viszonyuljunk önmagunkhoz és az élethez. Ezzel együtt sajnos megtapasztaltuk milyen is a neheztelés, rosszallás, bűntudat és félelem. Ezek azok a negatív tapasztalatok amik gátat szabnak nekünk a jelenünkben is. Amik miatt most nem bízunk képességeinkben, és nem szeretjük magunkat.
Van egy nagyon egyszerű módszer, ami segít megmutatni, hogyan is viszonyulunk önmagunkhoz. Ez a 'tükör' gyakorlat. (by.: Louise L. Hay).
A tükör előtt állva, saját szemünkbe nézve mondjuk ki, hogy: "Szeretlek, és elfogadlak olyannak amilyen vagy!" A tapasztalataim szerint, ez elsőre nem mindig olyan egyszerű. De, ha már felismertük, hogy nem hiszünk magunkban eléggé, a múlt sérelmei miatt, az már fél siker. Minden nap mondjuk el a tükör előtt a mondókát. Érezzük, hogy milyen az amikor szeretjük, elfogadjuk és hiszünk magunkban. Ne feledjük, hogy a múlton nem változtathatunk, de módosíthatunk a róla alkotott képünkön. Hiszen a múltnak már nincs hatalma felettünk, a hatalom lényege pedig a mostban rejlik!
Önmagunk szeretete csodákat művelhet az életünkben.
2011. december 16., péntek
Egy vak ember története....
Egy vak ember ült egy épület előtt a lépcsőn, lábánál kalap, táblával, a következő szöveggel:
“Vak vagyok. Kérem, segítsenek!”
Arra ment egy újságíró, és látta, hogy a kalapban alig van pénz, csak pár fillér. Lehajolt, dobott a kalapba pár koronát, s anélkül, hogy megkérdezte volna, elvette a táblát, és a másik oldalára írt egy mondatot. Délután visszatért a vak emberhez, és látta, a kalapban sok pénz van. A vak felismerte a lépteit, s megkérdezte tőle, hogy ő írt-e a táblára, s ha ő volt, akkor mit. Az újságíró így válaszolt:
“Semmi olyat, ami nem lenne igaz. Csak soraidnak kicsit más formát adtam.”
Mosollyal az arcán távozott. A vak soha nam tudta meg, hogy a táblán ez állt:
“Tavasz van, és én nem láthatom.”
Változtass a stratégiádon, ha valami nem sikerül, és meglátod, minden jobbra fordul!
2011. december 13., kedd
Forrest Gump
Forrest Gump, "Avagy egy együgyű fickó feljegyzései".
Az egyik kedvenc filmem! :-)
Nehéz időkben mindig megnézem, és rengeteg erőt merítek belőle.
Az egyik kedvenc részem a filmből, amikor Dan hadnagy megkérdezi Forrest-től, hogy "megtaláltad-e már az Istent?" és erre jön a válasz, " nem is tudtam, hogy keresnem kellett volna"! Ki mondja meg, hogy mi a helyes, és mi nem az? Mit kell tennünk, mondanunk és keresnünk? Ha hiszünk magunkban, nem számít, hogy mások mit gondolnak. Mások véleménye nem a mi felelősségünk!
Miért olyan fontos mindig, hogy mások mit mondanak??? A saját életünkért, álmainkért mi vagyunk a felelősök. Ez teszi Forrest karakterét is olyan lenyűgözővé! Nem azon rágódik, hogy a közvélemény szerint van-e értelme a cselekedeteinek, egyszerűen csak éli az életét és teszi, amit abban a pillanatban jónak lát!
"A mama azt mondta, hogy minden nap történnek csodák, nem mindenki hiszi el, de történnek, az biztos."
2011. december 10., szombat
Erdei séta
Ma végre szombat van!
Itt volt az ideje, hogy egy kicsit kikapcsolódjunk, mert az elmúlt hetek nagyon pörgősek voltak. A munkahelyen közeledik az év vége, több projektet is be kell fejezni, ott volt a karácsonyi buli is és közelednek az ünnepek, amire ugyancsak készülni kell.
A férjem nagymamájához mentünk ki Pilisszentivánra. Az erdő mellett lakik, mint a mesében az 'Öreg nénje'. :-)
Nagyon szeretünk hozzá kijárni, igazi kikapcsolódás.
1 órakor értünk ki a Pilisbe, vittük magunkkal a kutyát is, (Molli a spánielem) köszöntünk a Nagymamának, majd nyakunkba vettük az erdőt.
Másfél órát sétáltunk, az idő nagyon szép volt az évszakhoz képest egész kellemes 7 fokkal. Nagyon jó a hátunk mögött hagyni a nyüzsgő várost, a rohanó életet. Az erdő gyönyörű, igazi békés környezetet jelent, ami védelmet nyújt minden stressz ellen. A kopasz fák izgalmas formái, a falevelek zizegése a lábunk alatt, mintha egy pillanatra lelassult volna a világ. Csend és nyugalom vesz minket körül. Erre vágytam már napok óta.
A kutya önfeledten rohangált az erdőben, fadarabokat dobáltunk neki, beszélgettünk a férjemmel. Döbbenet, de már egy hete nem beszélgettünk ennyit, mert mindketten sokat dolgozunk, és csak fáradtan esünk haza. De nem szabad hagyni, hogy a rohanó hétköznapok felőröljenek minket! Mi is ezért döntöttünk úgy, hogy kikapcsolódunk az erdőben, túrázunk egy nagyot és lazítunk. Séta közben vizualizáltam, hogy minden kilégzésemnél kifújok minden stresszt, és negatív gondolatot magamból, ami az elmúlt időkben gyülemlett fel bennem. Belégzéskor pedig magamba szívom az erdő pozitív energiáit.
A séta után betértünk Balázs (a férjem) nagymamájához, aki forró húslevessel várt minket. Ez megkoronázta a napunkat! Hálás vagyok, hogy a mai napon lehetőségem volt kikapcsolódni, sétálni, mókázni a kutyámmal, és beszélgetni - tervezgetni a férjemmel. Nagyszerű nap volt, és mindenkinek javaslom, hogy sétáljon egyet az erdőben, mert nagyon pozitív a hatása! :-)
Néhány kép a mai napról:
Itt volt az ideje, hogy egy kicsit kikapcsolódjunk, mert az elmúlt hetek nagyon pörgősek voltak. A munkahelyen közeledik az év vége, több projektet is be kell fejezni, ott volt a karácsonyi buli is és közelednek az ünnepek, amire ugyancsak készülni kell.
A férjem nagymamájához mentünk ki Pilisszentivánra. Az erdő mellett lakik, mint a mesében az 'Öreg nénje'. :-)
Nagyon szeretünk hozzá kijárni, igazi kikapcsolódás.
1 órakor értünk ki a Pilisbe, vittük magunkkal a kutyát is, (Molli a spánielem) köszöntünk a Nagymamának, majd nyakunkba vettük az erdőt.
Másfél órát sétáltunk, az idő nagyon szép volt az évszakhoz képest egész kellemes 7 fokkal. Nagyon jó a hátunk mögött hagyni a nyüzsgő várost, a rohanó életet. Az erdő gyönyörű, igazi békés környezetet jelent, ami védelmet nyújt minden stressz ellen. A kopasz fák izgalmas formái, a falevelek zizegése a lábunk alatt, mintha egy pillanatra lelassult volna a világ. Csend és nyugalom vesz minket körül. Erre vágytam már napok óta.
A kutya önfeledten rohangált az erdőben, fadarabokat dobáltunk neki, beszélgettünk a férjemmel. Döbbenet, de már egy hete nem beszélgettünk ennyit, mert mindketten sokat dolgozunk, és csak fáradtan esünk haza. De nem szabad hagyni, hogy a rohanó hétköznapok felőröljenek minket! Mi is ezért döntöttünk úgy, hogy kikapcsolódunk az erdőben, túrázunk egy nagyot és lazítunk. Séta közben vizualizáltam, hogy minden kilégzésemnél kifújok minden stresszt, és negatív gondolatot magamból, ami az elmúlt időkben gyülemlett fel bennem. Belégzéskor pedig magamba szívom az erdő pozitív energiáit.
A séta után betértünk Balázs (a férjem) nagymamájához, aki forró húslevessel várt minket. Ez megkoronázta a napunkat! Hálás vagyok, hogy a mai napon lehetőségem volt kikapcsolódni, sétálni, mókázni a kutyámmal, és beszélgetni - tervezgetni a férjemmel. Nagyszerű nap volt, és mindenkinek javaslom, hogy sétáljon egyet az erdőben, mert nagyon pozitív a hatása! :-)
Néhány kép a mai napról:
2011. december 8., csütörtök
Karácsonyi buli
Tegnap volt a céges Karácsonyi buli, amit én szerveztem, 100 főre!
Nagy kihívás volt, mert 8. hónapja vagyok a cégnél, és ez volt az első nagyszabású rendezvény, amit én szerveztem. Így bizonyítanom is kellett a rátermettségemet, kreativitásomat stb.
Nem lett volna gond, ha nem kellett volna sok-sok kritériumnak megfelelnie a bulinak, és mindezt úgy, hogy november 21-én tudtam meg, hogy partyt kell szerveznem.
Tudni kell, hogy Budapesten, már ilyen későn nem találni szabad szórakozóhelyet, ahol céges rendezvényt lehet tartani, karácsony alkalmából.....Munkatársaim kérdezgettek is, hogy miért nem izgulok. Így utólag visszatekintve nem tudom, miért nem izgultam, egyszerűen éreztem, hogy minden a legnagyobb rendben lesz. :-)
Hétfőn délután (nov.21.) elvonultam a női mosdóba, és gyorsan Thetáztam egyet. Pontosan elképzeltem, hogy milyen bulit fogok szervezni, és nem volt kétségem, hogy ez össze is fog jönni. 'A szándékomat megfogalmaztam, és tudtam, hogy az Univerzum/ Teremtő a segítségemre lesz, mert a kérésemet elküldtem neki'. :-) Magabiztosan jöttem ki a mosdóból, és elindultam a főnököm irodájához, hogy megbeszéljem vele milyen bulit szervezzek. Döbbentem vettem tudomásul, hogy ő már haza ment, korábban mint szokott. ' Na! Most mi van?-gondoltam magamban-így, hogy fogom elkezdeni a buli szervezését?????
Szerda délutánig nem is tudtam beszélni a főnökömmel....ennek ellenére én a 2 nap alatt összeszedtem a paramétereket amiknek a bulinak meg kellett felelnie. Ezek a következőek voltak: 100 -an elférjünk, legyen csak a miénk a hely, de ne kelljen bérleti díjat fizetni, legyen táncolós hely és DJ, de aki akar le tudjon ülni enni/inni, ne kelljen kötelező fix fogyasztást hoznunk, elegáns helyszín, karácsonyi hangulat, könnyen megközelíthető, kedvezményes árak.......azt hiszem ennyi feltételnek kellett megfelelnie a helyszínnek! November 23-án megtaláltam!!!! 2 nap alatt meglett a megfelelő helyszín, úgy, hogy a Bazilika mellett voltunk, ahol Karácsonyi vásár volt, ami még emelte a helyszín hangulatát. Így szerdán, nov. 23-án, már a kész tervekkel álltam a főnököm elé! (Most már értem, hogy Thetázás után miért nem találtam a főnökömet, mert 2 nappal később sokkal nagyszerűbb eredményekről számolhattam be neki!)
Tegnap este volt a buli, 100-an kényelmesen elfértünk, volt ingyen forralt bor,DJ, vacsi annak aki akart, kedvezményes étel-és itallap és 10-ig csak a miénk volt a hely, mindezért pedig nem kellett bérleti díjat fizetnünk! Ma mindenki nagyon dicsérte a partyt, sőt a főnökömmel abban maradtunk, hogy márciusban szervezünk egy újabbat (csak akkor nem karácsonyi témában :-) ).
(U.I.: tök jó, hogy a theta megint ennyit segített!!!!!!!!!)
A buliról néhány kép:
Nagy kihívás volt, mert 8. hónapja vagyok a cégnél, és ez volt az első nagyszabású rendezvény, amit én szerveztem. Így bizonyítanom is kellett a rátermettségemet, kreativitásomat stb.
Nem lett volna gond, ha nem kellett volna sok-sok kritériumnak megfelelnie a bulinak, és mindezt úgy, hogy november 21-én tudtam meg, hogy partyt kell szerveznem.
Tudni kell, hogy Budapesten, már ilyen későn nem találni szabad szórakozóhelyet, ahol céges rendezvényt lehet tartani, karácsony alkalmából.....Munkatársaim kérdezgettek is, hogy miért nem izgulok. Így utólag visszatekintve nem tudom, miért nem izgultam, egyszerűen éreztem, hogy minden a legnagyobb rendben lesz. :-)
Hétfőn délután (nov.21.) elvonultam a női mosdóba, és gyorsan Thetáztam egyet. Pontosan elképzeltem, hogy milyen bulit fogok szervezni, és nem volt kétségem, hogy ez össze is fog jönni. 'A szándékomat megfogalmaztam, és tudtam, hogy az Univerzum/ Teremtő a segítségemre lesz, mert a kérésemet elküldtem neki'. :-) Magabiztosan jöttem ki a mosdóból, és elindultam a főnököm irodájához, hogy megbeszéljem vele milyen bulit szervezzek. Döbbentem vettem tudomásul, hogy ő már haza ment, korábban mint szokott. ' Na! Most mi van?-gondoltam magamban-így, hogy fogom elkezdeni a buli szervezését?????
Szerda délutánig nem is tudtam beszélni a főnökömmel....ennek ellenére én a 2 nap alatt összeszedtem a paramétereket amiknek a bulinak meg kellett felelnie. Ezek a következőek voltak: 100 -an elférjünk, legyen csak a miénk a hely, de ne kelljen bérleti díjat fizetni, legyen táncolós hely és DJ, de aki akar le tudjon ülni enni/inni, ne kelljen kötelező fix fogyasztást hoznunk, elegáns helyszín, karácsonyi hangulat, könnyen megközelíthető, kedvezményes árak.......azt hiszem ennyi feltételnek kellett megfelelnie a helyszínnek! November 23-án megtaláltam!!!! 2 nap alatt meglett a megfelelő helyszín, úgy, hogy a Bazilika mellett voltunk, ahol Karácsonyi vásár volt, ami még emelte a helyszín hangulatát. Így szerdán, nov. 23-án, már a kész tervekkel álltam a főnököm elé! (Most már értem, hogy Thetázás után miért nem találtam a főnökömet, mert 2 nappal később sokkal nagyszerűbb eredményekről számolhattam be neki!)
Tegnap este volt a buli, 100-an kényelmesen elfértünk, volt ingyen forralt bor,DJ, vacsi annak aki akart, kedvezményes étel-és itallap és 10-ig csak a miénk volt a hely, mindezért pedig nem kellett bérleti díjat fizetnünk! Ma mindenki nagyon dicsérte a partyt, sőt a főnökömmel abban maradtunk, hogy márciusban szervezünk egy újabbat (csak akkor nem karácsonyi témában :-) ).
(U.I.: tök jó, hogy a theta megint ennyit segített!!!!!!!!!)
A buliról néhány kép:
2011. december 6., kedd
Titkos barát
Ma kezdtük a Titkos barát játékot a munkahelyemen.
Iskolás évekből ismerős lehet ez a játék, amikor mindenkinek a nevét beletesszük egy kalapba, és húzunk valakit, majd azt a személyt megajándékozzuk.
Felnőtt fejjel is nagyon élvezem ezt a játékot. Nagyon örülök, hogy 30 ember össze tud fogni, és 5 napon keresztül ajándékozgatjuk egymást! Hiszen adni nagyon jó! :-)

Engem ma reggel fogadott az első meglepi. Hópelyheket ragasztottak az irodai ablakomra. Nagyon jó hangulata van, és tök jól esik, hogy ilyen jópofa ajándékot kaptam.
Érdemes lenne egész évben meglepni a barátainkat, szeretteinket. Bevallom, hogy teljesen feltölt az a gyermeki pajkosság, amivel odacsempésszük az ajándékot a másik dobozába. Jó újra gyereknek lenni. Különben is ki találta ki, hogy felnőtt fejjel, már nem lehet meglepetés csínyeket elkövetni?
Én ma két részletben ajándékoztam, és nagyon jó volt látni a Titkos barátom meglepett, és boldog arcát.
Amikor ajándékozunk, olyan mintha önmagunkat ajándékoznánk meg, hiszen jó jót tenni, jó adni, jó örömöt okozni!
Mai napon még egy másik meglepetés is ért engem. Hetek óta tervezem, hogy veszek néhány csinos, vidám színű pulóvert magamnak, de vagy nincs időm vásárolgatni, vagy nem találok kedvemre valót a boltban.
Már a divat magazinban is kinéztem magamnak, hogy milyen felsőt szeretnék venni, így a pontos elképzelésem is meg volt. Minden nap végiglapoztam az újságot, és ábrándoztam, hogy milyen jó lesz, ha megveszem a felsőket.
Reggel, az egyik barátnőm, és egyben munkatársam 2 pulóverrel a kezében jött hozzám. :-) Nekem hozta őket, mivel rá kicsik a pulcsik, és nem hordja őket, sőt soha nem is hordta őket. Ennél jobb pulcsikat keresve se találhattam volna! Ennyit a vonzás törvényéről, mert akár apró dolgokon is működik!!!! :-)
Iskolás évekből ismerős lehet ez a játék, amikor mindenkinek a nevét beletesszük egy kalapba, és húzunk valakit, majd azt a személyt megajándékozzuk.
Felnőtt fejjel is nagyon élvezem ezt a játékot. Nagyon örülök, hogy 30 ember össze tud fogni, és 5 napon keresztül ajándékozgatjuk egymást! Hiszen adni nagyon jó! :-)

Engem ma reggel fogadott az első meglepi. Hópelyheket ragasztottak az irodai ablakomra. Nagyon jó hangulata van, és tök jól esik, hogy ilyen jópofa ajándékot kaptam.
Érdemes lenne egész évben meglepni a barátainkat, szeretteinket. Bevallom, hogy teljesen feltölt az a gyermeki pajkosság, amivel odacsempésszük az ajándékot a másik dobozába. Jó újra gyereknek lenni. Különben is ki találta ki, hogy felnőtt fejjel, már nem lehet meglepetés csínyeket elkövetni?
Én ma két részletben ajándékoztam, és nagyon jó volt látni a Titkos barátom meglepett, és boldog arcát.
Amikor ajándékozunk, olyan mintha önmagunkat ajándékoznánk meg, hiszen jó jót tenni, jó adni, jó örömöt okozni!
Mai napon még egy másik meglepetés is ért engem. Hetek óta tervezem, hogy veszek néhány csinos, vidám színű pulóvert magamnak, de vagy nincs időm vásárolgatni, vagy nem találok kedvemre valót a boltban.
Már a divat magazinban is kinéztem magamnak, hogy milyen felsőt szeretnék venni, így a pontos elképzelésem is meg volt. Minden nap végiglapoztam az újságot, és ábrándoztam, hogy milyen jó lesz, ha megveszem a felsőket.
Reggel, az egyik barátnőm, és egyben munkatársam 2 pulóverrel a kezében jött hozzám. :-) Nekem hozta őket, mivel rá kicsik a pulcsik, és nem hordja őket, sőt soha nem is hordta őket. Ennél jobb pulcsikat keresve se találhattam volna! Ennyit a vonzás törvényéről, mert akár apró dolgokon is működik!!!! :-)
2011. december 4., vasárnap
Decemberi "varázslat"
Gyermekkorom óta nagyon szeretem az angyalkás történeteket, "varázslatokat", hagyományokat. Karácsony közeledtével igazán aktuálisak az angyalok! :-)
Úgy gondolom, hogy sokat segít életünk során, ha tudunk hinni a csodákban, tudunk hinni a jóban. Ahogyan a Titok c. filmben is mesélnek a 'Hála kőről'. Tudjuk, hogy nem a kő egymaga segített meggyógyulni a beteg kisfiúnak, hanem a hit, hogy ez a kő csodákat tesz, és jót hoz az életünkbe.
December környékén én így vagyok az Angyalokkal. Jó abban hinni, hogy varázslatot hoznak az életünkbe!:-)
' A mesék szerint, Karácsonyig 4 angyal látogat meg minket. Az első kék köpenyben érkezik, azzal a céllal, hogy közelebb kerüljön hozzánk, és keresni kezdi azokat az embereket, akik bokros teendőik közepette is meghallják a hangját. A második angyal körbejárja az otthonokat és összegyűjti a szívből jövő szeretetet, majd az égen csillagokat készít belőle. A harmadik angyal hozza a kezében a fénysugarat, amivel mindenkit feltölt szeretettel. A negyedik angyal énekel nekünk, és a dala életre kelti a földben búvó magvakat is. '
Úgy gondolom ez a Karácsony előtti időszak minden embert nyugalomra int (nem az őrült karácsonyi ajándék vadászatra gondolok). Akaratlanul is van valami békességet hozó hangulat ezekben a hetekben, így hajlamosabbak vagyunk a visszavonulásra.
Én szeretem ezt az időszakot kihasználni, és többet 'meditálni'. Végignézem az elmúlt évemet. Mire vagyok büszke, és min változtatnék. Emellett új célokat tűzök ki magamnak 2012-re, és hiszem, hogy az angyalok jelenléte segít, hogy álmaimat tisztán lássam!
"Az embereknek szükségük volt a biztonságra, és megteremtették vagy felfedezték az angyalok világát, amely azután védőszféraként vette körül őket egy idegen világban."
Úgy gondolom, hogy sokat segít életünk során, ha tudunk hinni a csodákban, tudunk hinni a jóban. Ahogyan a Titok c. filmben is mesélnek a 'Hála kőről'. Tudjuk, hogy nem a kő egymaga segített meggyógyulni a beteg kisfiúnak, hanem a hit, hogy ez a kő csodákat tesz, és jót hoz az életünkbe.
December környékén én így vagyok az Angyalokkal. Jó abban hinni, hogy varázslatot hoznak az életünkbe!:-)
' A mesék szerint, Karácsonyig 4 angyal látogat meg minket. Az első kék köpenyben érkezik, azzal a céllal, hogy közelebb kerüljön hozzánk, és keresni kezdi azokat az embereket, akik bokros teendőik közepette is meghallják a hangját. A második angyal körbejárja az otthonokat és összegyűjti a szívből jövő szeretetet, majd az égen csillagokat készít belőle. A harmadik angyal hozza a kezében a fénysugarat, amivel mindenkit feltölt szeretettel. A negyedik angyal énekel nekünk, és a dala életre kelti a földben búvó magvakat is. '
Úgy gondolom ez a Karácsony előtti időszak minden embert nyugalomra int (nem az őrült karácsonyi ajándék vadászatra gondolok). Akaratlanul is van valami békességet hozó hangulat ezekben a hetekben, így hajlamosabbak vagyunk a visszavonulásra.
Én szeretem ezt az időszakot kihasználni, és többet 'meditálni'. Végignézem az elmúlt évemet. Mire vagyok büszke, és min változtatnék. Emellett új célokat tűzök ki magamnak 2012-re, és hiszem, hogy az angyalok jelenléte segít, hogy álmaimat tisztán lássam!
"Az embereknek szükségük volt a biztonságra, és megteremtették vagy felfedezték az angyalok világát, amely azután védőszféraként vette körül őket egy idegen világban."
Hankiss Elemér
2011. december 1., csütörtök
Téli gumik
Tegnap este beszélgettem Anyukámmal, és a csevegésünk, észrevétlenül az anyagiak miatti panaszkodásba torkollott. Sajnos, én voltam a hibás, mert a drága téli gumik miatt duzzogtam.....
Amellett, hogy sok önfejlesztő könyvet olvastam, és írtam is a témában, mégis van az úgy, hogy könnyedén megfeledkezek az olvasottakról. :-) Néha jól esik duzzogni! :-) (Persze 5-10 perces mérgelődésre gondolok.) De gyorsan megkaptam a figyelmeztetést, Anyukámtól! " Nem értem miért mérgelődsz, hiszen van munkád, talpraesett lány vagy, nem féltelek"...stb.
"Remek - gondoltam magamban - ahelyett, hogy együtt érezne velem, most még rám is szól!"
Ekkor már megszólalt a kis hang a fejemben, és elfogott az érzés is: Figyelj az érzéseidre...mit csinálsz? Panaszkodsz? Mérgelődsz? Kell ez neked? - Persze, hogy nem! Ettől nem lesz olcsóbb a téli gumi, de én rosszabbul fogom érezni magamat, annak pedig nincs értelme!
Szerencsére időben észrevettem, hogy a panaszkodás csapdájába estem. Gyorsan a dolgok pozitív oldalát kerestem: tavaly még munkanélküli voltam, milyen szerencse, hogy nem akkor kellett téli gumit vennem, hanem most, amikor van rá keret. Ebből a megközelítésből jobban tetszik az idei téli gumi vásárlás! :-)
"Ha valamit nem szeretsz, változtass rajta! Ha változtatni nem tudsz, változtass azon, ahogy gondolkodsz róla! Csak ne panaszkodj!” (Maya Angelou)
Amellett, hogy sok önfejlesztő könyvet olvastam, és írtam is a témában, mégis van az úgy, hogy könnyedén megfeledkezek az olvasottakról. :-) Néha jól esik duzzogni! :-) (Persze 5-10 perces mérgelődésre gondolok.) De gyorsan megkaptam a figyelmeztetést, Anyukámtól! " Nem értem miért mérgelődsz, hiszen van munkád, talpraesett lány vagy, nem féltelek"...stb.
"Remek - gondoltam magamban - ahelyett, hogy együtt érezne velem, most még rám is szól!"
Ekkor már megszólalt a kis hang a fejemben, és elfogott az érzés is: Figyelj az érzéseidre...mit csinálsz? Panaszkodsz? Mérgelődsz? Kell ez neked? - Persze, hogy nem! Ettől nem lesz olcsóbb a téli gumi, de én rosszabbul fogom érezni magamat, annak pedig nincs értelme!
Szerencsére időben észrevettem, hogy a panaszkodás csapdájába estem. Gyorsan a dolgok pozitív oldalát kerestem: tavaly még munkanélküli voltam, milyen szerencse, hogy nem akkor kellett téli gumit vennem, hanem most, amikor van rá keret. Ebből a megközelítésből jobban tetszik az idei téli gumi vásárlás! :-)
"Ha valamit nem szeretsz, változtass rajta! Ha változtatni nem tudsz, változtass azon, ahogy gondolkodsz róla! Csak ne panaszkodj!” (Maya Angelou)
2011. november 30., szerda
Boldogok, akik.....
Nagyon sok szeretettel küldöm Mindenkinek a következő sorokat! :-)
"Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.
Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.
Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömes lesz az életük.
Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.
Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak.
Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat.
Boldogok, akik észreveszik egy diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is.
Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé.
Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.
Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.
Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői.
Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben.
Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.
Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára.
Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak.
Boldogok, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb lesz az életük. "
Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.
Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömes lesz az életük.
Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.
Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak.
Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat.
Boldogok, akik észreveszik egy diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is.
Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé.
Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.
Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.
Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői.
Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben.
Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.
Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára.
Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak.
Boldogok, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb lesz az életük. "
(Dr. Gyökössy Endre)
2011. november 29., kedd
Egy gondolat
Rengeteg írás szól arról, (többek közt én is írtam róla :-) ) hogy figyeljünk a gondolatainkra, mert amilyen a gondolatunk rezgése, iránya, azokat a dolgokat vonzzuk be az életünkbe.
(A gondolataink határozzák meg a rezgéseinket.)
Nagyon egyszerű módja van annak, hogy nyomon kövessük a gondolataink rezgését: Ha szeretnéd tudni mire gondolsz, akkor vizsgáld meg az érzéseidet!!!!
Jó példa erre a következő helyzet: Több pénzt szeretnél teremteni az életedbe, de ha a csekkek befizetésére, vagy vásárlásra kerül a sor, csak ideges leszel. " Megint fizethetek, mindig csak csekkeket fizetek, hihetetlen, hogy milyen drága minden...." Miután végigfut ez a gondolatsor az agyadon, máris feszültnek, nyugtalannak, feldúltnak érzed magadat.... Mire fókuszálunk? A hiányra, a keserűségre, a pénzem mindig kifolyik a kezemből, stb. DE amire fókuszálunk, arra adunk energiát. Ebben az esetben energiát adunk a hiánynak, a keserűségnek, annak, hogy idegesek leszünk, ha a pénzünket ki kell adnunk a kezünkből.
(A gondolataink határozzák meg a rezgéseinket.)
Nagyon egyszerű módja van annak, hogy nyomon kövessük a gondolataink rezgését: Ha szeretnéd tudni mire gondolsz, akkor vizsgáld meg az érzéseidet!!!!
Jó példa erre a következő helyzet: Több pénzt szeretnél teremteni az életedbe, de ha a csekkek befizetésére, vagy vásárlásra kerül a sor, csak ideges leszel. " Megint fizethetek, mindig csak csekkeket fizetek, hihetetlen, hogy milyen drága minden...." Miután végigfut ez a gondolatsor az agyadon, máris feszültnek, nyugtalannak, feldúltnak érzed magadat.... Mire fókuszálunk? A hiányra, a keserűségre, a pénzem mindig kifolyik a kezemből, stb. DE amire fókuszálunk, arra adunk energiát. Ebben az esetben energiát adunk a hiánynak, a keserűségnek, annak, hogy idegesek leszünk, ha a pénzünket ki kell adnunk a kezünkből.
Változtassuk meg az érzéseinket! Fókuszáljunk a pozitív dolgokra.
Példánknál maradva: milyen nagyszerű, hogy be tudom fizetni a csekkeket, milyen nagyszerű, hogy télen meleg van a lakásban, és nekem cserébe csak egy csekket kell befizetnem, milyen nagyszerű, hogy be tudok vásárolni. :-) Ebből a megközelítésből máris nem a rossz érzések uralnak minket!
Figyeljük érzéseinket, mert elárulják, hogy milyen gondolatok járnak a fejünkben!
"Fordítsd az arcodat a napfény felé, hogy ne az árnyékokat lásd! " Emerson
2011. november 26., szombat
Betegségek
Miután elvégeztem a Theta tanfolyamot, úgy éreztem nagyon jól jönne egy hét szabadság, hogy csak a Thetával foglalkozzak, olvasgassak.
Sajnos a szabad napjaim korlátozottak már erre az évre, ezért valami jobb megoldást kellett találnom. ...
Ki is találtam magamnak, hogy el kéne menni, egy hét betegszabadságra. Gondoltam magamban, már úgy is november van, itt a nátha szezon .... (ezek a gondolatok másodpercek töredékei alatt suhantak át az agyamon).
Már meg is született a terv! Beteg leszek! :-)
Egy hét múlva tényleg beteg lettem! Volt lázam, torokfájásom, fújtam az orromat és köhögtem! Bár ilyen jól teremtenék magamnak egy "lottó ötöst" is! 4 napig otthon voltam, és szinte csak a thetával foglalkoztam, pihentem, és közben tényleg betegnek is éreztem magamat.
Mi a tanulság? Gondolhatnánk, hogy milyen rossz, mert egy hétig beteg voltam, de a jó oldalát nézve észrevesszük, hogy ezt a betegséget én teremtettem magamnak, mert úgy gondoltam, csak így lenne időm Thetázni. Erről annyira meg voltam győződve, hogy csak egy hétbe tellett, hogy megteremtsem az elképzelésemet. De azt is biztosan tudom, hogy amilyen könnyedén teremtünk betegséget magunknak, ugyan olyan könnyedén teremthetünk magunknak munkát, lakást, barátokat, nyereményt...stb!
Én hiszek benne, hogy a munkámat is így teremtettem magamnak! Számomra csodálatos történet!!! Ígérem ezt is megosztom hamarosan!!!! :-)
(U.I.: A köhögésemtől nem tudtam szabadulni, az továbbra is megmaradt. Megnéztem, hogy mik a köhögés lelki okai. 'A következőt találtam: Nem hagyom, hogy az életem megváltozzon. Fullasztónak érzem jelenlegi helyzetemet, és egyre jobban vágyom a változásra, szabadságra! '
Ez nagyon érdekes, hiszen, ha végig gondolom tényleg rengeteg változás elé nézek. Theta konzulens lettem, egyre több emberrel ismerkedem meg, akik érdeklődnek, leveleket írnak, tanácsot kérnek. Érzem, hogy itt állok a változás és fejlődés kapujában (ld.: kép :-)), de ez egy picit félelmetes! .... És meg is van, miért is félek???? Thétáztam ezen, és végre elmúlt a köhögés! Éljen a fejlődés és változás!!!! :-) )
Sajnos a szabad napjaim korlátozottak már erre az évre, ezért valami jobb megoldást kellett találnom. ...
Ki is találtam magamnak, hogy el kéne menni, egy hét betegszabadságra. Gondoltam magamban, már úgy is november van, itt a nátha szezon .... (ezek a gondolatok másodpercek töredékei alatt suhantak át az agyamon).
Már meg is született a terv! Beteg leszek! :-)
Egy hét múlva tényleg beteg lettem! Volt lázam, torokfájásom, fújtam az orromat és köhögtem! Bár ilyen jól teremtenék magamnak egy "lottó ötöst" is! 4 napig otthon voltam, és szinte csak a thetával foglalkoztam, pihentem, és közben tényleg betegnek is éreztem magamat.
Mi a tanulság? Gondolhatnánk, hogy milyen rossz, mert egy hétig beteg voltam, de a jó oldalát nézve észrevesszük, hogy ezt a betegséget én teremtettem magamnak, mert úgy gondoltam, csak így lenne időm Thetázni. Erről annyira meg voltam győződve, hogy csak egy hétbe tellett, hogy megteremtsem az elképzelésemet. De azt is biztosan tudom, hogy amilyen könnyedén teremtünk betegséget magunknak, ugyan olyan könnyedén teremthetünk magunknak munkát, lakást, barátokat, nyereményt...stb!
Én hiszek benne, hogy a munkámat is így teremtettem magamnak! Számomra csodálatos történet!!! Ígérem ezt is megosztom hamarosan!!!! :-)
(U.I.: A köhögésemtől nem tudtam szabadulni, az továbbra is megmaradt. Megnéztem, hogy mik a köhögés lelki okai. 'A következőt találtam: Nem hagyom, hogy az életem megváltozzon. Fullasztónak érzem jelenlegi helyzetemet, és egyre jobban vágyom a változásra, szabadságra! '
Ez nagyon érdekes, hiszen, ha végig gondolom tényleg rengeteg változás elé nézek. Theta konzulens lettem, egyre több emberrel ismerkedem meg, akik érdeklődnek, leveleket írnak, tanácsot kérnek. Érzem, hogy itt állok a változás és fejlődés kapujában (ld.: kép :-)), de ez egy picit félelmetes! .... És meg is van, miért is félek???? Thétáztam ezen, és végre elmúlt a köhögés! Éljen a fejlődés és változás!!!! :-) )
2011. november 23., szerda
A boldogság az elme állapota!?
Ma olvastam egy idézetet, ami nagyon megragadott. Abraham Lincoln-tól:
" A boldogság az elme állapota. Az ember pontosan annyira boldog, amennyire azt a fejében elhatározza."
Tulajdonképpen a boldogság nem más, mint egy választás, egy lehetőség az életben, amely mindannyiunknak megadatott. Kérdés, hogy tudunk-e ezzel a lehetőséggel élni? Tudjuk-e annyira kontrollálni a gondolatainkat, érzelmeinket, hogy mindig boldogok legyünk?
Amikor önfejlesztő cikkeket, vagy könyveket olvasok, sokszor "rossz embernek" érzem magamat amiatt, mert előfordul, akár napjában többször is, hogy nem tudok felhőtlenül jókedvű lenni. Még akkor sem, ha tudatosan irányítom az érzéseimet, és szuggerálom magamat a BOLDOG VAGYOK, BOLDOG VAGYOK, IGEN IS BOLDOG VAGYOK mondattal. :-) Én még sem érzem azt az őszinte jókedvet. "Vajon mi a baj velem?" Teszem fel a kérdést, hiszen "én választhatok, egy örömteli, boldog életet, amely a félelemtől és aggódástól mentes" írják a könyvek.... De ettől csak még idegesebb leszek, hiszen tudom, hogy boldognak kéne lennem, én ezt abban a pillanatban mégsem érzem.
Ma rájöttem, hogy ez nem is olyan nagy gond, nem is vagyok tőle, olyan rossz ember! Hiszen a negatívabb érzelmek, és a kihívások arra valók, hogy rámutassanak a változtatás szükségességére. Merjük megélni a borúlátó érzelmeket is. Ha kell sírjunk, dühöngjünk vagy morgolódjunk. De ne hagyjuk, hogy napokig uraljanak minket ezek az emóciók. Vigyázzunk, hogy ne süllyedjünk az önsajnálat csapdájába, mert az nem hoz nekünk semmi jót, nem oldja meg a kihívásokat az életünkben!
Jobban tesszük, ha a negatív gondolatok elfogadjuk, majd elengedjük őket. ( Pl.: Thetával ez nagyon hatékonyan működik :-) ) Ha merjük átélni a borúsabb érzelmeinket, lehet, hogy utána tisztábban látjuk a helyzetünket. Utána vegyünk egy nagy levegőt, és újult erővel vegyük észre a jót minden helyzetben!
" Ha valaki megérti az élet kihívásainak célját, és a felbukkanó problémákat megtanulja kezelni, akkor a boldogság lehetőségét is megkapjuk! " (Skipp Ross)
" A boldogság az elme állapota. Az ember pontosan annyira boldog, amennyire azt a fejében elhatározza."
Tulajdonképpen a boldogság nem más, mint egy választás, egy lehetőség az életben, amely mindannyiunknak megadatott. Kérdés, hogy tudunk-e ezzel a lehetőséggel élni? Tudjuk-e annyira kontrollálni a gondolatainkat, érzelmeinket, hogy mindig boldogok legyünk?
Amikor önfejlesztő cikkeket, vagy könyveket olvasok, sokszor "rossz embernek" érzem magamat amiatt, mert előfordul, akár napjában többször is, hogy nem tudok felhőtlenül jókedvű lenni. Még akkor sem, ha tudatosan irányítom az érzéseimet, és szuggerálom magamat a BOLDOG VAGYOK, BOLDOG VAGYOK, IGEN IS BOLDOG VAGYOK mondattal. :-) Én még sem érzem azt az őszinte jókedvet. "Vajon mi a baj velem?" Teszem fel a kérdést, hiszen "én választhatok, egy örömteli, boldog életet, amely a félelemtől és aggódástól mentes" írják a könyvek.... De ettől csak még idegesebb leszek, hiszen tudom, hogy boldognak kéne lennem, én ezt abban a pillanatban mégsem érzem.
Ma rájöttem, hogy ez nem is olyan nagy gond, nem is vagyok tőle, olyan rossz ember! Hiszen a negatívabb érzelmek, és a kihívások arra valók, hogy rámutassanak a változtatás szükségességére. Merjük megélni a borúlátó érzelmeket is. Ha kell sírjunk, dühöngjünk vagy morgolódjunk. De ne hagyjuk, hogy napokig uraljanak minket ezek az emóciók. Vigyázzunk, hogy ne süllyedjünk az önsajnálat csapdájába, mert az nem hoz nekünk semmi jót, nem oldja meg a kihívásokat az életünkben!
Jobban tesszük, ha a negatív gondolatok elfogadjuk, majd elengedjük őket. ( Pl.: Thetával ez nagyon hatékonyan működik :-) ) Ha merjük átélni a borúsabb érzelmeinket, lehet, hogy utána tisztábban látjuk a helyzetünket. Utána vegyünk egy nagy levegőt, és újult erővel vegyük észre a jót minden helyzetben!
" Ha valaki megérti az élet kihívásainak célját, és a felbukkanó problémákat megtanulja kezelni, akkor a boldogság lehetőségét is megkapjuk! " (Skipp Ross)
2011. november 21., hétfő
Nehéz nap
Sajnos van az úgy, hogy nem jönnek a jó pillanatok.
Hiába koncentrálsz, hogy mindent pozitívan láss, mégsem jönnek a derűsebb percek. Feszült vagy, és ideges.... Persze, hogy a lakáskulcs is most esik le a sötétben a járdára, vagy persze hogy akkor hív még be a főnök, amikor már sietnél haza, mert időre kell menned....és a bolt is 7kor zár, 8 helyett, de otthon már nincs tej, valahonnan szerezni kell...... persze, hogy most jön össze minden. Sose lesz vége ennek a napnak....és de baromira feszült vagyok még mindig, ha még valaki hozzám szól, azt elküldöm..... (Velem ez volt ma :-) )
DE tudtam, ha végre otthon leszek jobb lesz.
Mit lehet tenni egy ilyen feszült nap után?
Nekem sokat segít, ha beteszem a kedvenc zenéimet, és üvöltve énekelem a szövegeit, ugrálok, tombolok egyet. Na, máris jobb. :-)
Vagy ott vannak a háziállatok. Nekem 2 cicám, és egy spánielem van. Leülök hozzájuk, simogatom őket, nézem, ahogy békésen fekszenek. ( A tudósok szerint egy háziállat simogatása nagyon sokat segít a feszültség levezetésében).
Segíthet még, ha kiírjuk magunkból az aznapi feszültséget. Egyszerűen, csak kezdjük el papírra vetni a gondolatainkat, és addig írjuk, amíg nem érezzük a megkönnyebbülést. Az is lehet, hogy visszaolvasva a leírtakat rájövünk, hogy butaságokon idegesítettük fel magunkat.
Ha még mindig feszültek vagyunk, vegyük elő a régi nyaralások, családi találkozók alkalmából készített fényképeket. Milyen nagyszerű élményekben is volt részünk! Mennyien szeretnek minket! Milyen jókat nevetek velük!
Ölelés!!! Az ölelések segítik a stressz csökkentését.
Ha éppen nincs kéznél senki egy ölelésre, akkor irány a természet! Furán hangozhat, de nagyon hatékony, ha megölelünk egy fát. Ha hisszük, ha nem, a fák is érző lények, érzékelik a rezgésünket, és átadhatjuk nekik a negatív energiáinkat, egy öleléssel. ( Köszönjük meg magunkban a fának, hogy átveszi a feszültségünket.) :-)
Végül nézzünk egy kis vígjátékot, vagy olvassunk bele a kedvenc könyvünkbe!
Én már sokkal jobban vagyok, de azt hiszem, még megölelek valakit! :-)
Hiába koncentrálsz, hogy mindent pozitívan láss, mégsem jönnek a derűsebb percek. Feszült vagy, és ideges.... Persze, hogy a lakáskulcs is most esik le a sötétben a járdára, vagy persze hogy akkor hív még be a főnök, amikor már sietnél haza, mert időre kell menned....és a bolt is 7kor zár, 8 helyett, de otthon már nincs tej, valahonnan szerezni kell...... persze, hogy most jön össze minden. Sose lesz vége ennek a napnak....és de baromira feszült vagyok még mindig, ha még valaki hozzám szól, azt elküldöm..... (Velem ez volt ma :-) )
DE tudtam, ha végre otthon leszek jobb lesz.
Mit lehet tenni egy ilyen feszült nap után?
Nekem sokat segít, ha beteszem a kedvenc zenéimet, és üvöltve énekelem a szövegeit, ugrálok, tombolok egyet. Na, máris jobb. :-)
Vagy ott vannak a háziállatok. Nekem 2 cicám, és egy spánielem van. Leülök hozzájuk, simogatom őket, nézem, ahogy békésen fekszenek. ( A tudósok szerint egy háziállat simogatása nagyon sokat segít a feszültség levezetésében).
Segíthet még, ha kiírjuk magunkból az aznapi feszültséget. Egyszerűen, csak kezdjük el papírra vetni a gondolatainkat, és addig írjuk, amíg nem érezzük a megkönnyebbülést. Az is lehet, hogy visszaolvasva a leírtakat rájövünk, hogy butaságokon idegesítettük fel magunkat.
Ha még mindig feszültek vagyunk, vegyük elő a régi nyaralások, családi találkozók alkalmából készített fényképeket. Milyen nagyszerű élményekben is volt részünk! Mennyien szeretnek minket! Milyen jókat nevetek velük!
Ölelés!!! Az ölelések segítik a stressz csökkentését.
Ha éppen nincs kéznél senki egy ölelésre, akkor irány a természet! Furán hangozhat, de nagyon hatékony, ha megölelünk egy fát. Ha hisszük, ha nem, a fák is érző lények, érzékelik a rezgésünket, és átadhatjuk nekik a negatív energiáinkat, egy öleléssel. ( Köszönjük meg magunkban a fának, hogy átveszi a feszültségünket.) :-)
Végül nézzünk egy kis vígjátékot, vagy olvassunk bele a kedvenc könyvünkbe!
Én már sokkal jobban vagyok, de azt hiszem, még megölelek valakit! :-)
2011. november 19., szombat
Számok
Van néhány érdekes számadat, amiket érdemes figyelembe vennünk a mindennapjainkban, főleg, ha tudatosan szeretnénk élni! :-)
- 1 nap alatt 60.000 gondolat suhan át az agyunkon. Ahhoz, hogy tudatosan élhessünk, ennyit kéne kontrollálnunk. Ez nem kis feladat, de már az is nagy előrelépés, ha észrevesszük a negatív gondolatainkat, és gyorsan valami pozitívra váltjuk őket.
- 68 másodpercnyi folyamatos pozitív gondolat és érzelem már elegendő ahhoz, hogy megemeljük a rezgésünket, és így derűsebbek legyünk.
- Érdemes minden reggelt 10 "hálás vagyok" mondattal kezdeni amitől máris csodálatosan indul a napunk. ( Pl.: Hálás vagyok, hogy süt a nap, hálás vagyok, hogy ilyen finom a kávém....stb. A lényeg, hogy teljes szívünkből érezzük a hálát, mert a hála az ami a legjobban feltölthet minket. )
- Ha 21 napon át, minden nap megcsináljuk például a hálás vagyok gyakorlatot, akkor az végül a szokásoddá válik. :-)
(Tudósok szerint 21 napos ismétlésre van szükség ahhoz, hogy valami a szokásunk része legyen. )
- Ha valami negatív érzelmi trauma ér, és azt 24 órán belül megoldod magadban, majd elengeded, akkor az nem kerül a tudatalattidba, ahol tovább blokkolna.
Ebben nagyon nagy segítségünkre lehet a Theta, a leghatékonyabb, és legnagyszerűbb módszer, amivel megváltoztathatjuk és jobbá tehetjük az életünket!!!!!!! :-)
- 1 nap alatt 60.000 gondolat suhan át az agyunkon. Ahhoz, hogy tudatosan élhessünk, ennyit kéne kontrollálnunk. Ez nem kis feladat, de már az is nagy előrelépés, ha észrevesszük a negatív gondolatainkat, és gyorsan valami pozitívra váltjuk őket.
- 68 másodpercnyi folyamatos pozitív gondolat és érzelem már elegendő ahhoz, hogy megemeljük a rezgésünket, és így derűsebbek legyünk.
- Érdemes minden reggelt 10 "hálás vagyok" mondattal kezdeni amitől máris csodálatosan indul a napunk. ( Pl.: Hálás vagyok, hogy süt a nap, hálás vagyok, hogy ilyen finom a kávém....stb. A lényeg, hogy teljes szívünkből érezzük a hálát, mert a hála az ami a legjobban feltölthet minket. )
- Ha 21 napon át, minden nap megcsináljuk például a hálás vagyok gyakorlatot, akkor az végül a szokásoddá válik. :-)
(Tudósok szerint 21 napos ismétlésre van szükség ahhoz, hogy valami a szokásunk része legyen. )
- Ha valami negatív érzelmi trauma ér, és azt 24 órán belül megoldod magadban, majd elengeded, akkor az nem kerül a tudatalattidba, ahol tovább blokkolna.
Ebben nagyon nagy segítségünkre lehet a Theta, a leghatékonyabb, és legnagyszerűbb módszer, amivel megváltoztathatjuk és jobbá tehetjük az életünket!!!!!!! :-)
2011. november 17., csütörtök
"Kisangyal"
Annyira szeretem amikor a "dolgok" olyan zökkenőmentesen mennek.
Amikor tudod, hogy mit kell tenned, mert érzed. Megkapod az infót a kellő időben a kellő helyen.
Amikor nem kell hosszan gondolkozni, és elemezni, egy helyzetet, mert egyszerűen tudod mi a megoldás.
Amikor már nem félsz engedni, hogy jöjjön az információ, amikor hagyod, hogy súgjon az intuíciód.
A legjobban ahhoz hasonlíthatnám ezt a helyzetet, amikor ül az egyik vállamon a Kisangyal, a másik vállamon pedig a Kisördög. A Kisangyal megsúgja, hogy mit kéne tenned, egy bizonyos helyzetben, de akkor jön a Kisördög, (vagyis az Egonk,) és addig - addig "magyaráz" amíg aztán elfelejtjük mit mondott először a Kisangyalunk (vagyis az intuíciónk). Mindig az első megérzés (a Kisangyalunk) az igaz, ne féljünk meghallani!
Annyira szeretem, hogy a Theta ilyen hatékony! Csodákat tesz, amikor tudod, hogy mit kell mondanod. :-)
Szeretem ezt az érzést, amikor látod, hogy segítettél. :-)
Amikor tudod, hogy mit kell tenned, mert érzed. Megkapod az infót a kellő időben a kellő helyen.
Amikor nem kell hosszan gondolkozni, és elemezni, egy helyzetet, mert egyszerűen tudod mi a megoldás.
Amikor már nem félsz engedni, hogy jöjjön az információ, amikor hagyod, hogy súgjon az intuíciód.
A legjobban ahhoz hasonlíthatnám ezt a helyzetet, amikor ül az egyik vállamon a Kisangyal, a másik vállamon pedig a Kisördög. A Kisangyal megsúgja, hogy mit kéne tenned, egy bizonyos helyzetben, de akkor jön a Kisördög, (vagyis az Egonk,) és addig - addig "magyaráz" amíg aztán elfelejtjük mit mondott először a Kisangyalunk (vagyis az intuíciónk). Mindig az első megérzés (a Kisangyalunk) az igaz, ne féljünk meghallani!
Annyira szeretem, hogy a Theta ilyen hatékony! Csodákat tesz, amikor tudod, hogy mit kell mondanod. :-)
Szeretem ezt az érzést, amikor látod, hogy segítettél. :-)
2011. november 15., kedd
Egy kicsit magamról....
Biztos sokan gondolják azt, hogy könnyű pozitívan gondolkodni, érezni és cselekedni annak, akinek szép kis tündérmese az élete. Nekem így volt! 19 éves koromra már kétszer voltam az USA-ban, Spanyolországban, Angliában, 20 születésnapomra egy kocsit kaptam ajándékba! Jól hangzik, jó is rá visszagondolni.
De (természetesen van DE a történetben ) 21 éves koromra 180 fokot fordult a világ amiben éltem. Meghalt a Nagypapám, Édesanyám és a Nevelőapukám házassága pedig tönkre ment. Csúnya válás lett a vége, ami nem csak lelki, de komoly anyagi károkat is okozott.
Minden az életemben/életünkben csak egy illúzió lett, a kocsit lefoglalta a bank, mert kiderült, hogy már fél éve nem fizetik a részleteket, a családi házat pedig el akarták árverezni a fejünk fölül, mert a Nevelőapukám jelzáloggal terhelte, hogy azzal fedezze a rossz üzleti döntéseit....
Egyik pillanatról a másikra minden a feje tetejére állt. Minden amit addig a világról gondoltam hirtelen hamisnak tűnt.
Szerencsére nem volt időm sokáig keseregni. Megoldást kellett találni az élet adta feladatokra (szándékosan nem hívom őket problémáknak, mert szerintem nincsenek problémák, csak megoldandó feladatok).
Miközben mindent szép sorban eladtunk, hogy tömködjük az "adósság lyukakat" egyre több és több került napvilágra....Valahol ezen a ponton kezdtem el azon gondolkodni, hogy "Miért pont én velem és a családommal történik mindez?"
Ekkor akadt a kezembe a Lynn Grabhorn-tól a Vonzás hatalma c. könyv. Miután elolvastam, úgy éreztem, hogy ITT ÉS MOST én teremtem a jövőmet, én vagyok a felelős a jelenemért, és ezáltal a jövőmért.
Nem akartam többet panaszkodni, keseregni, dühöngeni, hibáztatni és a világot utálni. Az első időszakban nehéz volt őszinte örömöt éreznem, ha újabb "rossz hírt" kaptunk. De minél jobban gyakoroltam, annál jobban ment. Sőt elmondhatom, hogy azóta ismét nagyon jó a viszonyom a Nevelőapukámmal és a sok "adósság lyuk" is apadni látszik, a családi házat sem árverezik már el.
Hálás vagyok a sorsnak, mert olyan tanításokat kaptam, amiktől erősebb lettem, és rátaláltam az útra ami elvezetett a Thetáig. Ezt nem adnám oda semmiért! Hálás vagyok és köszönöm!!!! :-)
És mi a legjobb az egészben? Ha visszatekintek, látom, hogy honnan indultam, és hova jutottam, azóta, hogy tudatosabban élem az életemet, tudatosabban élem át a gondolataimat és érzéseimet. És igen is lehet pozitívan gondolkodni, még a legnagyobb szarban is!!!! Nagyon nehéz, de meg lehet tenni!!!! :-)
Megéri odafigyelni magunkra és a gondolatainkra, érzéseinkre! :-)
De (természetesen van DE a történetben ) 21 éves koromra 180 fokot fordult a világ amiben éltem. Meghalt a Nagypapám, Édesanyám és a Nevelőapukám házassága pedig tönkre ment. Csúnya válás lett a vége, ami nem csak lelki, de komoly anyagi károkat is okozott.
Minden az életemben/életünkben csak egy illúzió lett, a kocsit lefoglalta a bank, mert kiderült, hogy már fél éve nem fizetik a részleteket, a családi házat pedig el akarták árverezni a fejünk fölül, mert a Nevelőapukám jelzáloggal terhelte, hogy azzal fedezze a rossz üzleti döntéseit....
Egyik pillanatról a másikra minden a feje tetejére állt. Minden amit addig a világról gondoltam hirtelen hamisnak tűnt.
Szerencsére nem volt időm sokáig keseregni. Megoldást kellett találni az élet adta feladatokra (szándékosan nem hívom őket problémáknak, mert szerintem nincsenek problémák, csak megoldandó feladatok).
Miközben mindent szép sorban eladtunk, hogy tömködjük az "adósság lyukakat" egyre több és több került napvilágra....Valahol ezen a ponton kezdtem el azon gondolkodni, hogy "Miért pont én velem és a családommal történik mindez?"
Ekkor akadt a kezembe a Lynn Grabhorn-tól a Vonzás hatalma c. könyv. Miután elolvastam, úgy éreztem, hogy ITT ÉS MOST én teremtem a jövőmet, én vagyok a felelős a jelenemért, és ezáltal a jövőmért.
Nem akartam többet panaszkodni, keseregni, dühöngeni, hibáztatni és a világot utálni. Az első időszakban nehéz volt őszinte örömöt éreznem, ha újabb "rossz hírt" kaptunk. De minél jobban gyakoroltam, annál jobban ment. Sőt elmondhatom, hogy azóta ismét nagyon jó a viszonyom a Nevelőapukámmal és a sok "adósság lyuk" is apadni látszik, a családi házat sem árverezik már el.
Hálás vagyok a sorsnak, mert olyan tanításokat kaptam, amiktől erősebb lettem, és rátaláltam az útra ami elvezetett a Thetáig. Ezt nem adnám oda semmiért! Hálás vagyok és köszönöm!!!! :-)
És mi a legjobb az egészben? Ha visszatekintek, látom, hogy honnan indultam, és hova jutottam, azóta, hogy tudatosabban élem az életemet, tudatosabban élem át a gondolataimat és érzéseimet. És igen is lehet pozitívan gondolkodni, még a legnagyobb szarban is!!!! Nagyon nehéz, de meg lehet tenni!!!! :-)
Megéri odafigyelni magunkra és a gondolatainkra, érzéseinkre! :-)
2011. november 13., vasárnap
Tanmese :-)
Ez az egyik kedvenc tanmesém!
(Még kis gyerekkoromban mesélte Apukám, és nagyon hálás vagyok neki, hogy már akkor is ilyen hasznos dolgokat tanított nekem.)
Ha igaz (és igaz), hogy jelen gondolataink formálják a jövőnket, akkor nem szabad hagynunk, hogy a jelen tanításai negatív érzelmek irányába vigyenek minket. Tetten kell érnünk gondolatainkat, meg kell őriznünk optimizmusunkat.
Epiktetosz mondta: „Mindig meg vagyok elégedve azzal, ami történik, mert arra gondolok, hogy amit Isten választ, az jobb, mint amit én választanék.”
" Élt egy faluban egy öreg ember az egyetlen fiával. Volt egy szép lovuk. Ezt a lovat már sokszor meg akarták venni tőle, de nem adta el.
Egy napon a ló megszökött és elkóborolt az erdőbe. A szomszédok szánakozva mondogatták az öregembernek:
– Óóóó, micsoda balszerencse! Se pénz, se ló!
Az öreg ember azonban csak ennyit mondott:
– Várjuk meg a holnapot, lehet, hogy balszerencse, de lehet, hogy nem!
A következő napon az elszökött ló visszatért, és hozott magával még tíz gyönyörű erős vadlovat. A szomszédok irigykedve most ezt mondták:
– Milyen nagy szerencse!
Az öreg ember azonban most is azt mondta:
– Várjuk meg a holnapot, lehet, hogy balszerencse, de lehet, hogy nem!
Eltelt egy-két nap és az öreg ember fia igyekezett betörni a vadlovakat de az egyik ló ledobta a hátáról és a fiú eltörte a lábát.
A szomszédok nagyon sajnálkoztak és megint csak azt mondogatták:
– Óóóóó, milyen balszerencse!
Az öreg azonban csendesen csak így szólt:
– Várjuk meg a holnapot, lehet, hogy balszerencse, de lehet, hogy nem!
Ismét eltelt egy-két nap. Katonák érkeztek a faluba és újoncokat toboroztak.A faluból minden fiatalt elvittek, kivéve az öregember törött lábú fiát.
A szomszédok akkor azt mondták az öregnek:
– Milyen nagy szerencse!
Az öreg ember azonban most is csak ezt válaszolta:
– Várjuk meg a holnapot, lehet, hogy balszerencse, de lehet, hogy nem! "
.
2011. augusztus 7., vasárnap
Idézetek egy könyvből - ami sokat segített nekem!
Ha már az előző bejegyzésemben segítségül hívtam Kurt Tepperwein-t akkor még maradnék egy kicsit nála, mert nagyon sokat tanultam tőle, vagyis a könyveiből!
Ha veszteség ér minket:
"Minden az élet kölcsönadománya, ami addig áll a rendelkezésemre, amíg szükségem van rá. Ha elveszik tőlem az csak annak a jele, hogy már nincs szükségem rá, így elengedem, hogy átvehessem azt, amire most szükségem van."
Nagyon nehéz ezt a gondolatot megfogadni, főleg akkor amikor egy veszteség ér minket. Az egónk ragaszkodik mindenhez, nehezen engedjük el a megszerzett javakat (munka, párkapcsolat stb.). De ha hiszünk benne, hogy minden az Univerzum feltétlen jóakaratából történik (szerintem ezt a hitet megtartani a legnehezebb, de megéri próbálkozni vele) akkor abban is hinnünk kell, hogy a régi helyett jön valami új, valami sokkal jobb!
Probléma megoldásnál:
"Minden úgynevezett problémát feladatként ismerek fel, melyre MOST megoldást kell keresnem. Tudom, hogy a sors soha nem kíván túl sokat tőlem, így most meg is van minden képességem és erőm és időm, amelyre a megoldáshoz szükségem van. "
Egy újabb példa arra, hogy tudni kell hinni abban, hogy minden okkal történik, minden értem történik.
Ezek a problémák lehetne akadályok az utunkon, de ne feledjük, hogy minden akadály a tudatunk terméke. A
" A félelem az egyik legfőbb akadály az úton. A félelem visszatarthat minket attól, hogy megtegyük a következő lépést" Nem szabad félnünk, csak hinnünk az Univerzum / Jó Isten feltétlen jó akaratában, minden történés minket szolgál. Egy negatív szituációban is fel kell tudnunk tenni a kérdést, hogy ez a helyzet miért jó nekem. (Pl.: eltörik valaki lába és fekvőgipszet kap 5 hétre, a nyár közepén. Lehet, hogy ebben semmi jó nincsen, első hallásra, de lehet, hogy végre lesz ideje elolvasni egy olyan könyvet, amiről még nem is tudja, hogy megoldást adhat neki a munkájában.) Higgyünk benne, hogy a rossz dolgokat is könnyen a javunkra fordíthatjuk, és rájövünk, hogy igazán rossz dolgok nem is történhetnek velünk! :-)
A záráshoz egy kis pozitív útravaló:
"Pozitívan gondolkozom, érzek és cselekszem. Rájövök arra, hogy az úgynevezett negatív egyáltalán nem létezik, mert mindenben ami történik velem, én is közreműködtem, és minden segíteni akar nekem abban, hogy továbbjussak, ha felismerem és kihasználom ezt.
Felismerem, hogy a múlt soha többé nem jön vissza, ha végre elbocsátom.
Felismerem, hogy minden pillanatban megvan az a szabadságom, hogy alapjaiban változtassak az életemen. Tehát nem siránkozom a sorsomon, hanem magam veszem kezembe az életemet, és tudatosan alakítom a sorsomat."
Ha veszteség ér minket:
"Minden az élet kölcsönadománya, ami addig áll a rendelkezésemre, amíg szükségem van rá. Ha elveszik tőlem az csak annak a jele, hogy már nincs szükségem rá, így elengedem, hogy átvehessem azt, amire most szükségem van."
Nagyon nehéz ezt a gondolatot megfogadni, főleg akkor amikor egy veszteség ér minket. Az egónk ragaszkodik mindenhez, nehezen engedjük el a megszerzett javakat (munka, párkapcsolat stb.). De ha hiszünk benne, hogy minden az Univerzum feltétlen jóakaratából történik (szerintem ezt a hitet megtartani a legnehezebb, de megéri próbálkozni vele) akkor abban is hinnünk kell, hogy a régi helyett jön valami új, valami sokkal jobb!
Probléma megoldásnál:
"Minden úgynevezett problémát feladatként ismerek fel, melyre MOST megoldást kell keresnem. Tudom, hogy a sors soha nem kíván túl sokat tőlem, így most meg is van minden képességem és erőm és időm, amelyre a megoldáshoz szükségem van. "
Egy újabb példa arra, hogy tudni kell hinni abban, hogy minden okkal történik, minden értem történik.
Ezek a problémák lehetne akadályok az utunkon, de ne feledjük, hogy minden akadály a tudatunk terméke. A
" A félelem az egyik legfőbb akadály az úton. A félelem visszatarthat minket attól, hogy megtegyük a következő lépést" Nem szabad félnünk, csak hinnünk az Univerzum / Jó Isten feltétlen jó akaratában, minden történés minket szolgál. Egy negatív szituációban is fel kell tudnunk tenni a kérdést, hogy ez a helyzet miért jó nekem. (Pl.: eltörik valaki lába és fekvőgipszet kap 5 hétre, a nyár közepén. Lehet, hogy ebben semmi jó nincsen, első hallásra, de lehet, hogy végre lesz ideje elolvasni egy olyan könyvet, amiről még nem is tudja, hogy megoldást adhat neki a munkájában.) Higgyünk benne, hogy a rossz dolgokat is könnyen a javunkra fordíthatjuk, és rájövünk, hogy igazán rossz dolgok nem is történhetnek velünk! :-)
A záráshoz egy kis pozitív útravaló:
"Pozitívan gondolkozom, érzek és cselekszem. Rájövök arra, hogy az úgynevezett negatív egyáltalán nem létezik, mert mindenben ami történik velem, én is közreműködtem, és minden segíteni akar nekem abban, hogy továbbjussak, ha felismerem és kihasználom ezt.
Felismerem, hogy a múlt soha többé nem jön vissza, ha végre elbocsátom.
Felismerem, hogy minden pillanatban megvan az a szabadságom, hogy alapjaiban változtassak az életemen. Tehát nem siránkozom a sorsomon, hanem magam veszem kezembe az életemet, és tudatosan alakítom a sorsomat."
2011. július 31., vasárnap
Hol vagyok az életemben?
Ahhoz, hogy megfelelően kezünkbe vehessük életünk irányítását, célokat tűzzünk ki, és megvalósítsuk őket, ahhoz tisztában kell lennünk az életünkkel! J
Van egy kérdés csokor, amik megválaszolása sokat segít gondolataink rendezésében, az életünkkel kapcsolatban.
Szánjunk rá egy kis időt és válaszoljuk meg a kérdéseket, én is ezt tettem! Nagyon jó érzés tisztán látni, hogy merről jöttünk, és merre tartunk, de ne felejtsük, hogy minden kérdést igyekezzünk a pozitív oldalról megközelíteni! J
· Miben vagyok különösen jó?
Milyen képességekkel, tehetséggel és erőkkel rendelkezem?
Ahol az adottságom, ott a feladatom?
· Mi szerez nekem különösen nagy örömet?
Mi a hobbim? Mi a kívánságom?
Mit szeretnék egész nap csinálni?
Mi lelkesít?
Milyen végzettségem van?
Milyen végzettséget kellene még megszereznem?
Milyen kríziseket, nehézségeket, leckéket rótt ki rám az élet?
Látom már minden nehézégnek a pozitív oldalát?
(Ha nem akkor meg kell keresni – pl.: miért jó nekem, hogy beteg lettem? Munka nélkül vagyok? Azért jó, mert megismertem a betegségem által egy új életformát. Azért jó, mert sok időm van olvasni, nyelvet tanulni, és sokkal jobb munkát találok magamnak!)
Melyek azok a nézetek, melyek korlátoznak és melyektől meg kellene szabadulnom?
· Milyen lehetőségeket kínál az élet, hogy ezt megtegyem?
Melyeket kínált eddig - ebben a pillanatban - a jövőben?
· Hová állított az élet?
Hogyan tudnék ezen a helyen még jobban helytállni?
Mit kellene tanulnom vagy elfelejtenem?
· Ha újra kezdeném az életem, mit tennék másként?
· Mi a vágyálmom?
Mestermű-e az életem?
· Milyen következtetéseket lehet ebből levonni?
Hasonló helyzetben lévő legjobb barátomnak mit tanácsolnék?
· Mi akadályoz meg valójában abban, hogy ezt tegyem?
Mikor állok készen, hogy megtegyem, ami szükséges?
(Kurt Tepperwein kérdései alapján)
2011. július 24., vasárnap
Boldogság? Boldogság!
Ma már lassan kezd közhellyé válni a boldogság fogalma, hiszen a csapból is ez folyik!
Légy boldog, és vedd meg ezt… vagy, ha ilyen márkájú cipőd, körömlakkod stb. van, akkor igazán boldog lehetsz.
De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a boldogság érzetünket csak rövid időre javítják a reklámozott, márkás, drága holmik.
De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a boldogság érzetünket csak rövid időre javítják a reklámozott, márkás, drága holmik.
A külső dolgok birtoklása nem feltétlenül adja meg nekünk a boldogságot. A külső dolgokat akarjuk, azt gondolván, hogy majd boldoggá tesznek, pedig fordítva van! A belső örömre kell törekedni, a belső békére, és aztán megjelennek a külső dolgok is.
Életünk egyik alapvető küldetése, hogy boldogan éljük életünket! De mi is az a boldogság? Szerintem ezt a kérdést legalább olyan nehéz megválaszolni, mint azt, hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás!? J Persze semmi sem lehetetlen, és én hiszek benne, hogy most is sikerrel járunk.
Életünk egyik alapvető küldetése, hogy boldogan éljük életünket! De mi is az a boldogság? Szerintem ezt a kérdést legalább olyan nehéz megválaszolni, mint azt, hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás!? J Persze semmi sem lehetetlen, és én hiszek benne, hogy most is sikerrel járunk.
Boldogság – amikor felszabadultan tekintünk a jelenbe, jól érezzük magunkat a bőrünkben, örülünk minden pillanatért, amit megélünk, értékeljük az apró ajándékokat az életünkben (akár egy madárcsicsergés, vagy egy szép virág, jó zene a rádióban).
Eszkimó bölcsesség: A boldogság belül van, a lélekben. Aki ezt nem tudja, boldogtalanságra ítéli életét.
Hogyan lehetünk boldogok, és hogyan tarthatjuk magunkat ebben az állapotban, és miért jó ez nekünk!?
Amikor a csecsemők a világra jönnek, nem ismerik a stressz, az idegeskedés érzeté. Ezért el kell tudnunk képzelni, hogy természetes lelki állapotunk a kellemes nyugodtság érzete, a boldogság.
A boldogsághoz vezető út egyik fontos mérföldköve a felismerés! A rosszkedv, depresszió, idegeskedés felismerése, minden olyan érzésé, ami negatív hatással van a közérzetünkre. Egy embernek napi átlag 60.000 gondolata van, amiket nagyon nehéz uralni, de ha gyakoroljuk a felismerést, akkor könnyebb visszaterelni magunkat a boldogság „aranyköves” útjára. Erre van néhány nagyszerű módszer:
· Hálás vagyok gyakorlat – azonnal szedjünk össze minimum 10 dolgot az életünkből, amiért hálát adhatunk. Mondjuk ki magunkban, hogy hálás vagyok…..a napsütésért, a szüleimért, a rózsa illatért stb. Időzzünk el ebben az állapotban, érezzük teljes szívünkből a hálát.
· Kezdjünk el mosolyogni! Tudósok bebizonyították, hogy nem csak akkor mosolyoghatunk, ha boldogok vagyunk, hanem ha mosolygunk, akkor az olyan idegeket aktivizál a testünkben, amitől aktivizálódik a boldogság érzet!
· Elevenítsünk fel egy élményt, egy pillanatot az életünkből, amikor igazán boldognak éreztük magunkat (nyaralás, esküvő, gyermek születése stb.)
· Heti 2, vagy 3-szor végezzünk olyan tevékenységet, ami örömöt okoz nekünk (táncórák, séta a természetben, kertészkedés, főzés, zenehallgatás) a lényeg, hogy olyan élményeket gyűjtsünk életünk során, amik boldogsággal töltenek el, amitől jól érezzük magunkat. A legideálisabb az lenne, ha sem időt sem pénzt nem sajnálnánk ezekre az időtöltésekre! A legnagyszerűbb befektetés maga az élménygyűjtés!
Fontos, hogy szabadidőnket hatékonyan töltsük el, akár meg is tervezhetjük, mivel foglalatoskodunk, de növelhetjük boldogságérzetünket, ha a programok felét társaságban töltjük.
Miért tesz jót nekünk, ha növeljük boldogságérzetünket?
Buddha: „hogy mik vagyunk azok gondolataink eredménye!”
Joe Vitale Vonzásfaktor c. könyvét olvastam egy nyaralás alkalmával. Reméltem, hogy mindenre választ kapok, és a könyv elolvasása után megtudom, mi a titok ahhoz, hogy gazdag, sikeres egészséges legyek. De Joe legfőbb tanácsa a következő: „Légy boldog, most, azonnal!”
Buddha: „hogy mik vagyunk azok gondolataink eredménye!”
Joe Vitale Vonzásfaktor c. könyvét olvastam egy nyaralás alkalmával. Reméltem, hogy mindenre választ kapok, és a könyv elolvasása után megtudom, mi a titok ahhoz, hogy gazdag, sikeres egészséges legyek. De Joe legfőbb tanácsa a következő: „Légy boldog, most, azonnal!”
Tudom, hogy rengeteg élethelyzet van, amikor hihetetlen elképzelni, hogy akár 5 percre is boldogok legyünk. Azonban csak saját magunknak ártunk az által, ha meg sem próbálunk boldogok, lenni, ezért próbáljuk meg a fent említett gyakorlatokat alkalmazni, minden olyan pillanatban, amikor rosszkedven, szorongáson, idegeskedésen kapjuk magunkat!
„ Ha meg tanulod szeretni a poklot a mennyországban, találod magad”
/ Bärbel Mohr – Rendeld meg az univerzumtól/
/ Bärbel Mohr – Rendeld meg az univerzumtól/
Az örömünk forrása, önmagunkban van! J
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)






















